(Beszámoló egy 6 napos téli kerékpár-túráról)

„Tavasz volt ,vagy ősz vagy tél vagy nyár nem emlékszem már,tudja a halál...”szól az ismert sláger,ezzel ellentétben mi viszont nagyon is emlékszünk rá hogy biza télen volt-egészen pontosan 2013 januárjában-amikor nekivágtunk a már régóta tervezett téli túránknak.Természetesn a szokásos módon felcuccolva,bringákkal.Az  út célja egész egyszerüen csak ennyi volt:kicsit kipróbálni ezt a „nomád”  sátrazós csavargást havas-téli körülmények között is (mivel minden évszaknak megvan a maga szépsége-és ez teljesen igaz is).Íránynak pedig Csehországot,illetve a körülményektől függöen Lengyelországot (Krakkót) néztük ki,de a jól bevállt „aztán majd alakul” tervezéssel.

Az események dióhéjban:

01.14

Hétfőn délelőtt indultunk 10 óra magasságában Csornáról.A városban a felsózott utakra esett friss hó nagyon csúszott,az első párszáz méteren majdnem elestem,akkor már kezdett körvonalazódni bennem,hogy megint mibe vágtunk bele...És erre még jött egy katasztrófális ötlet (útrövidités természetesen) melynek köszönhetöen fél 1 kor 11 kilóméter megtételével büszkélkedhettünk (igaz ebből kb 6km-t  gyalogoltunk ,mert a 15 centis szűzhóban a kb 50 kilós felmálházott bicajokat tolni lehetett csak..)De a már emlitett sózott út és a rajta levő porhó kombinációja miatt a betonos úton is lassabban lehet csak haladni,meglehetősen csúszik még szöges gumikkal is.Szerencsére a pomogyi határátkelőig nagyon gyér volt csak a forgalom.Ausztriában érve szépen letisztított úton haladunk tovább északnak.Lassan ránk sötétedett,és a havazás is intenzivebb lett.Frauenkirchen előtt pár kilóméterrel egy rendőr megállít minket,és mondja hogy veszélyes sötétben és havazásban az úton bicajozni,ezért a faluig elkísér minket,de onnan ne menjünk tovább.Így rendőri kísérettel kiegészülve gurulunk be a faluba.Bár idővel még jól álltunk,megfogadtuk a tanácsot és az első sátorverésre alkalmas helyig mentünk már csak tovább.Itt aztán táborverés,főzés.A vacsora a lehült gázpalack miatt nagyon lassan készült el...(a téli sátorozással kapcsolatos,égy egyéb esetleg hasznos tapasztalatokra majd még külön kitérek)

Start előtti végső simítások...

„Vár ránk a síkság”...

Eddig jóóóó...

Türelem vacsorát terem.

Atomvillanás?vagy csak egy katalitkályha?

01.15

Kedd reggelre elállt a havazás,ködös szürke idő volt.De délutánra azért  egy kicsit kitisztult,így napos,enyhe-hátszeles időben tekertünk esti célunk a Mistelbach város mellett fekvő Asparn an der Zaya nevű falu felé.Itt már vártak minket,egy itt dolgozó zalaegerszegi srácnál szállást kaptunk estére.A mai nap átjöttünk a Duna hidon,(Hainburgnál) sőt a kitisztult délutáni időben a Kis Kárpátok nyugati vonulatai is feltüntek,lehetett azért kicsit nézelődni útközben...Ahogy áthaladunk a településeken az az érzésünk mintha nem is Ausztriában lennénk,nem az általunk megszokott „steril” falvak,hivalkodóan gazdag és giccses házakkal,valahogy egyszerübbek,szürkébbek.Persze ez csak egy egyéni, objektiv  megfigyelés...(De ha már megfigyelésekről írok meg kell említenem egy teljesen más jellegűt,egy ősi és azóta is töretlen sikerrel mükődő találmányt és hatását:a pálinkát mint folyékony télikabátot!:)Mert bizony ha az ember már átfagyott,akkor nincs más gyorsabban ható szer mint egy pohár meleg tea a termoszból,és  utánna egy korty pálesz a butykosból...)

A nap végén 8 óra körül elhagyva Mistelbachot és a napi 106 odik kilóméterünket,  kis útbaigazítás után megérkeztünk szállásadónkhoz.Itt a vacsora után lehetőségünk volt a vizes cuccainkat kicsit megszárogatni,és az elkövetkező napok időjárásjelentését is megnéztük,ami persze erős É-ÉK szelet és havat írt,a mi szempontunkból a lehető legrosszabbat.

Útközben I

II

III

Cateye 3000

01.16

Szerda  Ma délelőttre maradt még egy gyenge 40 kilóméteres szakasz  a cseh határig.Mikor a határhoz érünk ismerős hely fogad:3 éve májusban is ugyanennél a határátkelőnél léptünk Csehországba,meg is mosolyogjuk,hogy akkor mintha kicsivel zöldebb lett volna a környék.Breclavban nem időzünk sokat (bezzeg 3 éve az első benzinkútig bírtuk,már ott megálltunk egy üveg Staroprament Granat kedvéért:)pénzváltás és bevásárlás után haladunk Kyjov felé.Reménytelenül szürke időnk van,de azért így sem néz ki rosszul a táj,és legalább nem esik (sem hó-sem eső)Sötétedés előtt áthaladunk Kyjov-on és hogy a napi tervet teljesitsük ma is (mint minden nap) jön az „éjszakai” etap.(be is üzemelem a temetőmécsesből és egy fejlámpából eszkábált „hangulatvilágitást” a bicajon)Az időjárás is bekeményített estére:-4 fok van és megérkezett a beígért északi szél is.S hogy teljes legyen az öröm a nap végére belefutunk két 12% os emelkedőbe is.(Hófúvásban fejlámpával mászókázni:egy olyan dolog amit eddig még nem próbáltam-halmozott élvezet) Bár nem a kigondolt helyen,(Liskoveci tavak mellett)de végül is egy úttól beljebb eső fasor mellett táborhelyet verünk.Nem épp ideális a hely,a szél ellen abszolut nem véd,de ha van olyan helyzet amikor az ember értelmetlennek látja hogy tovább keresgéljen,akkor ez az volt.A gyorsan elkészült meleg vacsora után a hálózsákba bújva, és egy -a Lidlben véletlenül talált- nagyon  jó vörösbort (Chateau des Mille Anges)iszogatva már röhögünk a fél órával azelötti szívásokon.

Nosztalgiafotó

Valami nagy meg régi

Életkép vacsoraidőben

01.17

Csütörtök   Miután a szél egész éjjel tombolt,s reggelre sem csillapodott át kellett rágnunk a túra folytatását.Az eredeti terv szerint Lengyelországig mentünk volna,de mivel  legkésőbb hétfő estig haza kellett érnünk, az időjárás és a bizonytalan hazavonatozás miatt ezt nem vállaltuk be.Így Szlovákia (Ipolyság) lett az új úticél.S bár általában ragaszkodni szoktam/tunk a kitüzőtt cél eléréséhez,most be kellett látni,hogy ez a sokkal ésszerűbb választás.(öregszünk?)Látnivalóban a mai nap sem bővelkedett,igaz útközben volt egy vár-múzeum féle ,de azt meg nem néztük meg.(nem vagyunk nagy múzeum-fanok,a nevét is elfelejtettem a helynek sajnos)Annál jobban örültünk annak a kis vendéglőnek,ahol 200 koronából kedves kiszolgálás mellett egy igen finom kétfogásos ebédet kaptunk,egy korsó sörrel kiegészitve.A szél nem hagyott egész nap alább,de legalább nem szembe fújt.(mint ahogy fújt volna,ha Lengyelország mellett döntünk)Estére közel jutottunk a szlovák határhoz,így úgy döntöttünk hogy át is megyünk.Már teljesen besötétedett amikor az utolsó cseh falu (Stráni) előtt átkeltünk egy 600m körüli hágón.Önmagában ez nem nagy szám,de mivel nem igen számitottunk rá én 5 percenként a „baszki meddig emelkedik ez még” –et szajkóztam...Végül is átértünk Szlovákiába.Sátorhelyet csak második nekifutásra találtunk,így sikerült egy gyenge órát elvesztegetni,és 5-6 km pluszot csinálni...

Szélvihar után-közben-előtt

Tükörjégen mászóka,kezdőpálya

01.18

Péntek  Nove Mesto az első település ahova reggel beértünk,ez egy nagyobb város.Úgy döntünk hogy kihasználjuk,és reggelire eszünk valami meleget,amivel délutánig kitartunk.Így betértünk egy szimpatikus helyre,de kiderült hogy az csak italozó,és nincs konyha.Viszont rendes volt a pultos srác,adott egy szórólapot,és pizzát tudtunk rendelni.Egy jó háromnegyed  órát voltunk itt,s közben szemléltük a kinti hóesést,a buszmegállóban fagyoskodó embereket,és úgy általában a „kinti” világot...hát ,bizony így  sokkal rosszabb képet festett mint a bringáról nézve,ha épp nem lettünk volna már úton akkor nem biztos hogy lett volna kedvem útra kelniJ..Pedig aztán az út folytatását kifejezetten élveztem.Hatalmas pelyhekben esik a hó,az úton gyenge forgalom,a szögesgumi biztosan fog ,egész jól haladunk...Útközben ismét találkoztunk a számomra kissé retrónak ható „falurádióval” (Szlovákiában a legtöbb településen még valószinűleg megmaradt ez a fajta hírközlő rendszer,nem először halljuk már) amint egy katonai indulóra emlékeztető szignál után elrecsegte a híreket...Már csak 25 kilóméterre voltunk Nitrától,de ez a szakasz - egy főút-  volt talán a túra legdurvább része az útviszonyok miatt(jégborda,friss hó,forgalom—az összes olyan körülmény amit nem igen kiván az ember,ráadásul egyben..)Fokozott odafigyeléssel persze nem gáz,csak kellemetlen.(Este azért még megemlegettük).Nitráról gyorsan kiérünk,és sátorozó helyet is hamar sikerül találni.

Útviszonyok péntek délután...

01.19

Szombat  A már harmadik napja tartó térdfájásom nem igen akaródzik elmúlni-hiába „pácolom” a rozmaringos krémmel,aminek nagyon nem örülök,sőt...Pisti pedig a bőrnyereg alacsony hőszigetelési képességére panaszkodik,szóval kezdenek megjelenni a problémák.:)

Idővel nagyon jól állunk,van két egész napunk a maradék gyenge 100 kilóméterre Dejtárig (a végállomás)Így a reggeli összepakolás után megindultunk,az első pihenő egy Cifare nevű falucskában volt,természetesen a kocsmában.Pisti kikérte a reggelit (dvá pivó,dvá kává) a kocsmáros pedig mondta,hogy nyugodtan kérhet magyarul is....később a „reggelire” érkező vendégek is –egy kivétellel- magyarul beszéltek....Délután a nap is kisütött,ideális száraz hideg idő volt.Egy rövidebb pihenő (a térdem miatt) után ,alkonyat tájban értünk Magyarországra.És persze ahogy lenni kell,azért volt még egy slusszpoén:Drégelypalánktól a szó legszorosabb értelmében tükörjég boritotta az utat Dejtárig,így a végére még engedni kellett egy kis levegőt a gumikból,amik aztán így teljes felülettel,biztosan fogták az utat...

Este 8 órára értünk célba.

Csábos mosoly,csokievés után

Újra itthon

Össztáv:590km          Szint:kb 3800m

Tapasztalatok

Ide pár mondatban azokat az esetleg egy téli túránál hasznos dolgokat foglalnám össze,amik esetleg jól jöhetnek bárkinek,aki ilyesmi dolgon töri a fejét...(és hogy ne a nyakát..)

Étel-ital:

A megnövekedett energiaszükséglettel számolni kell,és amikor csak lehet érdemes melegétel formájában bevinni a kalóriákat a szervezetbe.Ha erre nincs mód ,akkor marad a banán,csoki,felvágott (és az új felfedezettünk az aldiban kapható 200grammos marcipán-massza.Kalóriabomba!)Lényeg hogy nem szabad spórolni vele...Alvás előtt is be kell tankolni,hogy legyen mit égetni a szervezetnek...a jó hálózsák fontos,de nem elég.

A termosz ,és a langyos-meleg víz ami a  napközbeni folyadékpótlást biztosítja,szintén nélkülözhetetlen.

Ruházat:

Talán ez az a rész ,amire úgy igazából nem lehet felkészülni,illetve nagyon nehéz.Ami általánosságban elmondható,hogy érdemes a három rétegű öltözködés elvét mind alul,mind felül követni:egy aláöltözet az izzadság elvezetésére,egy termóréteg (polár) középre,és egy héj réteg ami lehetőleg lélegző,szél és vízálló.De mivel útközben változnak a terepviszonyok,felfele megizzadsz,5 perc múlva a lejtőn vacogsz a ruhán felül kell a türőképesség is:)(Próbálkoztam amúgy többféle ruhakombinációval-nem színösszeállitás terén persze-és a fennt leírtak váltak be a legjobban.Túlöltözni sem érdemes,mert akkor emelkedő nélkül is megizzad az ember ,még minuszban is)Cipő terén a következő a helyzet:Shimano MT-91 es SPD bakancsban voltunk mindketten,egy jó zoknival egész elviselhető a helyzet,bár személy szerint nekem azért párszor fázott benne a lábam...Néha érdemes leszállni ,és egy kicsit sétálni,a vérkeringés fokozására,illetve a kamásli (lábszárvédő)is szigeteli a lábat,főleg a kényes boka-tájékon.Sapka:menet közben a bármelyik bringaboltban kapható sisak alatti sapka (kálvinjános style)-ha van akkor windstopperes-bőven elég.Kiegészítőként én használtam még egy síszemüveget (Uvex supravision),bolhán párszáz forintért kapható.,és jól bevált:fogta a szelet,és meglepő módon nem is párásodott be.Ja és persze egy jó kesztyű is nélkülözhetetlen!

Táborozás:

Sátorozás:na és akkor most jönnek a „mindenki másképp csinálja” részek.Itt aztán lehet kreativkodni...A sátorozás egy jól megválasztott (haha)  hellyel kezdődik.Lehetőleg ne legyen  szem előtt,és valamennyire közelitsen a vízszinteshez-talán a két alap szempont-a többi ízlés kérdése.Ha már megvan a hely,a sátor alapterületének megfelelő méretű helyen kitapossuk-tömöritjük a havat,lerakjuk a sátorlapot  (mi életmentő fóliát  használunk,elvileg szigetel is.A Decathlonban kapható,és a vastagabb verziója bevált tipus),és jöhet is a sátor.(mégegy reklám:a Quechua T2 es sátra télen is használhatónak bizonyult,alacsony és stabil,jól birja a szelet,és a szellőzése is OK)

Sátor fűtése:többféle megoldást is lehet találni,nekem egy Coleman katalit (benzin) üzemü kályhára sikerült szert tenni.A sátor természetesen hosszútávon nem tartja meg a meleget,de amig üzemel a kályha elég kellemes hőmérsékletet is el lehet vele érni.(mi mértük a szénmonoxidot is,azon kívül hogy van némi benzin szag a kályha használatakor,egyéb veszélyre nem kell számitani).Arra számitottam,hogy a „befütött” előtérben a ruhák is száradnak majd kicsit,de sajnos ez a számitásom nem jött be.Hátránya,hogy elég nagy helyet foglal.

Főzés:az igazi megoldás a benzin üzemű (vagy vegyes üzemű) főző lenne,de ez még hiányzik a készletünkből...Maradt tehát a palackos gáz,ami 0 fok alatt rettenetesen lassú,és gyenge hatásfokkal dolgozik.A benzin kályha melege segitett kicsit rajta.

Ruházat száritása:szerencsére eső áztatta ruháink nem voltak .Amibe pedig beleizzadt az ember az a táborépités-rendezkedés alatti 30-40percben megszárad ha magán hagyja (veszel fölé valamit még ha fázol),vagy ha nem ,akkor alvás előtt szépen a derékaljra kiteregetni,és arra jöhet a hálózsák...ilyenkor egy kicsit szigetel is lefelé.

Hálózsák,derékalj.A hálózsák szintén egy kényes kérdés,elsősorban a megvétele miatt.Másodrészben ha nem megfelelő,akkor nem csak nappal fázol,hanem éjjel is,és az olyanból  egy éjszakára is bőven elég,nem mondjuk egy vagy két hétre.Alternativ megoldást (mükődőképeset )nem tudok,ha valaki vásárlás előtt áll akkor a „Lestra:Arctic Extrem Ultra” vagy a „Lafuma:G.R.” mellett nyugodtan dönthet,beváltak (0 fokig  bátran tudom ajánlani a Tesco vastagabb Mummy zsákját,4500 ftért meglepően jól teljesit,és nagyon szép neonzöld szinű).A derékalj nagyon fontos,mert lefele a legtöbb a hőveszteség a földön alváskor.Egy polifoam jó,de a kettő még jobb,vagy a felfújható (önfelfújó?)  derékalj.Tapasztalat szerint még a dupla polifoam alatt is jelentősen kiolvadt a hó reggelre a sátor alól.Elvileg a hálózsákot hagyni kell pár naponta kiszellözni (nem csak a szagok miatt) ,mi persze nem hagytuk,az utolsó reggelen már érezhetöen nyirkosak voltak.

Garmin GPS:az openmtbmaps.comról ugyan lehet ingyen letölteni térképeket,de nem túl részletesek,másrészt a bekapcsolt készüléknek is jelentősen megnő ebben a hidegben az étvágya....

Szögesgumi:talán a legérdekesebb,és egyik legfontosabb kelléke a téli bringázásnak.Mindkettőnknek Schwalbe Marathon Winterje van.,jó cucc,korlátokkal.Elvileg a teljes nyomáson érdemes a hó,és jégmentes utakon használni (van így is egyfajta hangja),és a nyomás csökkentésével értelemszerüen egyre jobban leérnek ,és fognak a szögek is.Tükörjégen,alacsony nyomással nagyon durván fog,viszont a csúszos porhó (főleg ha az alatta sózva van) „ellen nem véd”.Ott csak az egyensúlyérzékre lehet támaszkodni... A szögek azért fogynak belőle,de 50es csomagban kapható külön is.

S végül:Sárga hó a sátor körül:teavízhez ,mosakodni ,forralni nem ajánlom.

KÖSZÖNET:

KATINAK,JANÓNAK,FERKÓNAK ÉS AZ ŐRANGYALOKNAK!!!!!!!!!!!!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.